– Milyen út vezetett idáig?

– A halmozottan sérült gyerekek fejlesztésére és családjaik támogatására hat éve alakult a Borsószem Gyermekfejlesztő Közhasznú Egyesület, civil kezdeményezésként szülők és szakemberek közreműködésével, és Budapesten három éve működik a Borsóház terápiás központ. Mi hét éve próbálgatjuk a különböző módszereket, s végül itt kötöttünk ki a 26 hétre született mozgássérült kislányommal, Nórival, mert ez a terápia bizonyult számára a leghatékonyabbnak.

– Miről szól ez a módszer?

– Egy különleges ruha a terápiás segédeszköz. A szovjet űrkutatásban használt speciális öltözéket fejlesztette tovább egy gyógytornász házaspár saját, majd más érintett gyermekek hatékony rehabilitációjára. Megtartja az izmokat, ugyanakkor erősíti is azokat. Használat közben csökkenti a kóros reflexeket, javítja a testtartást. A ruhában végzett gyakorlatok stimulálják az idegrendszert, melynek hatására beindulnak a nagymozgások, javul a mozgáskoordináció, és akár a beszédkészség is. A ruhán túl pedig igen fontos az összetett terápia intenzív jellege, ami azoknak a gyereknek adhat nagy lökést, akik megrekedtek a mozgásfejlődésben. Tudni kell azonban, hogy súlyos csípő- és gerincproblémáknál nem alkalmazható.

 
– Mekkora az igény erre a gyógymódra?

– Az országban több ezer olyan mozgássérült gyerek lehet, aki jól hasznosíthatja a terápiát, de felnőtteknek is segíthetünk. Másrészt a szinten tartásban is sokat jelent a rendszeres pár órás foglalkozás. A pécsi központ idén ősszel alakult, a Dél-Dunántúl és a határon túli délvidék betegeire összpontosít. Arról pedig most folynak az egyeztetések, hogy az Országos Egészségpénztár miként támogatja majd a kezeléseket.

– Ön is gyógytornász?

– Humán végzettségem van, de az elmúlt évek során számos terápiát ismertem meg. Nóri egyébként úszni, lovagolni is jár emellett, és heti hat tornát végez a Borsóházban. Mert több módszer együtt hozhat igazán eredményt. Ám az mindenkor óriási öröm a családnak, amikor kicsit egyenesebben ül a kislány, szebben jár, jobban tartja magát, pláne, ha a beszédére, látásra is pozitív hatásokkal van a kezelés. Mi elfogadjuk azt is, ha bottal kell járnia, de amíg van remény, addig mindig próbálkozni, gyakorolni kell, mert szörnyű érzés a visszaesés.

Egy életre való humánszervező

Spohn Kinga 1981-ben született Pécsett. A gyárvárosi általános iskolába járt, a Kodály Zoltán Gimnáziumban érettségizett, ugyanitt számviteli ügyintézői oklevelet is szerzett, majd a Pécsi Tudományegyetem Felnőttképzési és Emberi Erőforrás Karán főiskolai és egyetemi szinten is elvégezte a személyügyi és humánszervezői szakot. Saját erőforrásból alapították meg férjével idén szeptemberben a pécsi Borsóházát, melynek az igazgatója. Nóra lányuk 2007-ben született (ikertársa, a kisfiú a koraszülést követően csak egy hónapot élt).